A szerkesztendő szöveg linkje:

http://docs.google.com/Doc?docid=0AULEsV0Hi3LAZGdjcWh3ZGdfMThkdGdmM3dkMw&hl=en

Az internetes kommunikáció vizsgatételei:

Kiemelt tételek:

1. A világháló (www) története, Vanevar Bush és Ted Nelson elméletei
2. Az internet és a könyvnyomtatás megjelenése utáni változások közti párhuzamok
3. Változások az információ kezelésében

További tételek:

1. Az új kommunikációs technológiák természete
2. Az interakció fokozatai
3. Email, spam, hoax
4. Chat
5. FAQ, Usenet, fórumok
6. Honlapok
7. Hypertext
8. Web 2.0
9. Filecsere (erkölcsi és jogi problémák)

ajánlott irodalom:

Adamikné Jászó Anna, A Gutenberg-galaxis.
http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/4/cikk3.html

Tudományos szöveg írása

• A beadandó dolgozat nem lehet csupán leíró. Problémákat kell felvetnie, és válaszokat kell adnia azokra. A vizsgálandó problémákat tételmondatokban kell meghatároznunk, a szövegeket pedig kapcsoknak kell összetartania.
• A dolgozatban szerepeljenek összehasonlítások, állítások, a szerző a mű végén vonjon le következtetéseket.
• A tételmondat gondolati egysége ellenőrizhető úgy, hogy megvizsgáljuk, hány állítást tartalmaz a mondatunk; ha kettő, vagy többet, akkor nézzük meg, milyen viszonyban vannak egymással. Ha mellérendelő, akkor nagy valószínűséggel a mondandó még nem eléggé fókuszált. Ha alárendelő, akkor nézzük meg, hogy az előző bekezdésekben kifejtettük-e már valamelyik állítást. Ha igen, akkor ezt jelezzük.
• Az egyes bekezdések elején jó, ha világos támpontokat adunk az olvasónak, hogy hol tart a szövegben. Ezt megtehetjük számozással, a tézismondatban használt kifejezések mondat eleji elhelyezésével, azonos szerkezetű mondatok használatával.
• A nem megjelölt idézetek, „szövegbeemelések” plágiumnak számítanak. A plágium mások szellemi termékének jogtalan használata.
• A forrást sokféleképpen lehet felhasználni. A leggyakoribb, ha idézünk belőle. Ekkor az adott részletet idézőjelbe tesszük és megadjuk a pontos helyét. Parafrazeálhatjuk, vagyis összefoglalhatjuk saját szavainkkal is. Ekkor is fel kell tűntetni a lelőhelyét. Utalhatunk is csak rá.

• Előfordul, hogy a munka (írás) közben elveszünk a részletekben, és nem látjuk, miért is vágtunk bele az egészbe. Ilyenkor érdemes hátralépni néhány lépést, és megkeresni a motivációnkat.

Ajánlott irodalom 

Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Bp., TAKEFT, 1982.

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Bp., Kairosz, 2000.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Bp., Osiris, 1997.

Szabó-Szörényi (szerk.) Kis magyar retorika, Bp., Tk, 1988.

Aczel, Richard, Hogyan írjunk esszét,? Bp., Osiris Kiadó, 2004.

 

Ajánlott témák 

• A szórakoztató és informáló műsor mint egységes műfaj
• Egy infotainment műsor elemzése
• Az infotainment műsorok témáinak vizsgálata
• A riporterszerep átalukulása az infotainment műsorokban
• Az extrém, különös, megdöbbentő bemutatása az infotainment műsorokban. Empátia megléte vagy hiánya
• Infotainment a nyomtatott sajtóban
• Infotainment a világhálón
• 15 perc hírnév

Amennyiben valaki nem biztos a témaválasztásában, konzultáljon velem az óra előtt-után vagy e-mailben. 

  Ajánlott irodalom 

Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Terestyéni Tamás (szerk.), Harmadik fejezet - Hírek, események, rémhírek = Média, nyilvánosság, közvélemény, Gondolat, 2007.

Antalóczy Tímea, Füstös László, A valóságshow világa, avagy korunk arénája, Kultúra és Közösség, 2003/1.

Hammer Ferenc, Közbeszéd és társadalmi igazságosság- A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése, Médiakutató, 2004 tavasz.

Császi Lajos, A Mónika-show kulturális szociológiája,  Médiakutató, 2005 ősz.

Csigó Péter, Miért nincs hatásuk a kereskedelmi híradóknak? Valósághatás és performatív hatás a kereskedelmi média korában = Bayer József , Bajomi-Lázár Péter (szerk.), Globalizáció, média, politika, Bp., MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005.

-

 

Elindult a blogom, mely a Kodolányin tartott óráimhoz kapcsolódik.

Aki kommentet szeretne írni, kérem, regisztráljon.

Olvasmányjegyzékek

- frissítés alatt! - , a lista április végére zárul

Az internetes kommunikáció alapjai

kötelező olvasmányok:

SZŰTS Zoltán, Az email

SZŰTS Zoltán, Az új kommunikációs technológiák természete

SZŰTS Zoltán, A világháló története

(Csak olvasható! .pdf fájlok,
megnyitásukhoz szükség lehet az Adobe Acrobat Reader programra. )

Varga Barbara, Manuel Castells és a McLuhan-galaxis halála.

Balázs Géza, Az internetkorszak kommunikációja = Az internetkorszak kommunikációja, szerk. Balázs Géza, Bódi Zoltán, Bp., Gondolat – INFONIA, 2005.

Bush, Vannevar, Út az új gondolkodás felé = Hypertext + multimédia, szerk. Sugár János, Budapest, Artpool, 1996.

Csala Bertalan, Van olyan műfaj, hogy blog? = Az internetkorszak kommunikációja, szerk. Balázs Géza, Bódi Zoltán, Bp., Gondolat – INFONIA, 2005.

Dewar, James A., The Information Age and the Printing Press: Looking Backward to See Ahead, RAND.  

Feldman, Ian, A Xanaduról. Ted Nelson 1990-es világkörüli útja = Hypertext + multimédia, szerk. Sugár János, Budapest, Artpool, 1996. 

Orlovszky Géza, Túl a szövegen?, Bp., Vigilia, 2003/1.

Ruelle, David, A káosz: előreláthatatlanság és véletlen, ford. Mihancsik Zsófia, Lettre, 2002 tél, 47. szám.

-

A március 31-i órán elemzett Borges Bábeli könyvtár novellájánák teljes változata (más ajánlott olvasmányokkal együtt):

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/borges/html/borges11.htm

A Bábeli könyvtár elemzése:

http://beszelo.c3.hu/04/05/13galantai.htm

A tárgyak teljesítésének feltételei:

A sajtó nyelve 

A szorgalmi időszak végén egy 4-5 oldalas dolgozatot kell beadni. A dolgozat témája az órák keretében tárgyalt bármely jelenség, probléma lehet, de előtte ajánlott velem egyeztetni a témát.

Infotainment

Internetes kommunikáció alapjai - nappali tagozat  

Tantárgy célja:Az internetnek, mint radikálisan új médiumnak és az interaktivitáson és részvételen alapuló kommunikáció sajátosságainak megismertetése a hallgatókkal. 
Tematika heti lebontásban:

1. óra Bevezetés
2-3. óra: Az internet története: az első atlanti kábeltől a világhálóig
4. óra: A világháló
5. óra: Az ó és az új média 
7. óra: A hypertext Írás, beszéd, multimédia, ikonok.
8-9. óra: Az interaktivitáson és részvételen alapuló kommunikáció
10-11. óra: Böngésző rendszerek, fórumok, portálok, hírcsoportok, blog, chat
12-13. óra: Médiaszabályozás, gyakorlati problémák
14. óra: Levelezés és online-újságok, internetes közösségek
15. óra: Google és kánon

Tudományos szöveg írása (Academic writing) - nappali tagozat  

Az előzetes ismeretanyag rövid leírása: Írásművelés, forrásgyűjtés, fogalmazási és olvasási készség, szépirodalmi és szakirodalom-olvasási gyakorlat, alapvető érvelési, kifejtési, szerkesztési ismeretek. 

A tantárgy céljai: A szakdolgozat, az értekezés, a tudományos esszé, a monográfia, a szemle, a tanulmány, a kritika műfaji szabályainak gyakorlati elsajátítása különös tekintettel az érvelés, a vita, az irodalomjegyzék, a hivatkozások szabályaira. A tantárgy részeként különös figyelmet fordítunk az összehasonlításra, az elemzésre és a mű létrehozására.

A tantárgy részletes tematikája heti bontásban:

1.      Bevezetés. A tantárgy helye a többi tantárgy rendszerében. A követelmények és a feladatok megbeszélése.

2.      Az értekezés, mint műfaj. Alműfajok: szemle, kritika, monográfia, tanulmány, esszé, vitairat, közlemény

3.      Az újdonság fontossága. A tartalomjegyzék, mint vázlat.

4.      Adat, tény, forrás.

5.      Hogyan írunk.

6.      A vita. A tudományos szöveg természete (tervezés, anyaggyűjtés, szakirodalom, az esszé szerkezetének meghatározása, a következtetések levonása stb.).

7.      Idézetek, jegyzetek, hivatkozások.

8.      Normák, típushibák, jellegzetes hiányosságok.

9.       A retorika alkalmazása a tudományos szövegek írásakor.

10.  Az esszé. A megírt szövegek kollektív elemzése.

11.  A tanulmány. A megírt szövegek kollektív elemzése.

12.  Kritika, recenzió. A megírt szövegek kollektív elemzése.
13. Az internet adta lehetőségek a tudományos szöveg írásában.
14.  Összefoglalás

Tantárgy célja:

A kurzus célja az utóbbi két évtizedben elterjedt és divatossá vált új műfajcsoport, az infotainment bemutatása és elemzése. Megfigyelhető, hogy a kereskedelmi televízió térhódítása óta a hírműsorok egyre jobban átveszik a showműsorok formai és tartalmi sajátosságait, és így létrejön az egyszerre informatív és szórakoztató műsor. Ennek jellemzői a színes látványvilág, dinamikus közelképek, gyors vágások. Ezzel együtt elhomályosodik a fontos hír fogalma, helyét az érdekesség, különlegesség, botrány veszi át, melynek ereje a célközönségtől, a műsor időpontjától is függ. A műsorok témája már nem a politika, hanem a politikus magánélete, nem a film, hanem a filmszereplő botrányai, új sztárok tűnnek fel, vagy tűnnek el.

Az infotainment egyik jellemzője, hogy az eseményeket dramatizálva, személyiség-központúan ábrázolja, nem tárja fel a hátterükben meghúzódó folyamatokat és összefüggéseket.

Heti bontás: 

1. Bevezetés, a téma megjelölése
2. Az infotainment történeti előzményei: informálás és szórakoztatás mint különálló műfajok
3. Paradigma-váltás után: az informálás és szórakoztatás összeolvadása, az infotainment megjelenése
4. Az infotainment: tendenciák, műfajok, szereplők
5. Az infotainment: témák, problémák, határok
6. A riporter szerepének átalakulása, a szerkesztői szempontok változása
7. Infotainment és a televízió: teljes képi fordulat, az új montázstechnika
8. Infotainment és nyomtatott sajtó
9. Infotainment a filmen.
10. 15 perc hírnév
11. Új jelenségek
12. Infotainment és a világháló
13. Mitől jó egy talk-show?
14. A szórakoztató beszélgetés, csevegés
15. Az új sztárok és összefoglalás.

 A sajtó nyelve

 

Elolvasom »